Must See European Movies: Niels Arden Oplev: A tetovált lány/Män som hatar kvinnor (2009)

Niels Arden Oplev: A tetovált lány/Män som hatar kvinnor (2009)

Főszereplők: Michael Nyqvist, Noomi Rapace, Lena Endre, Peter Haber, Ewa Fröling, Tomas Köhler

Magyar dvd-borító

Mikael Blomkvist nagy bajban van: az oknyomozó újság főszerkesztőjét letöltendő börtönre ítélik egy korrupt üzletember ellen indított cikksorozat miatt. Mielőtt bevonulna, megbízást kap egy idős üzletembertől, hogy derítse ki, ki ölte meg évtizedekkel korábban eltűnt unokahúgát, Harrietet. Harriet egy szigeten, a híres Vanger-család rezidenciájáról tűnt el. Az újságíró nyomozás közben számos tippet kap egy titokzatos hackertől, Lisbeth Salandertől. A páros végül egy egész sor múltbéli gyilkosságra bukkan, melyeket különös kegyetlenséggel, rituálisan követtek el. Hogy a gyilkos még szabadlábon van, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Blomkvistet többször is támadás éri…

Kirobbanó siker volt (és még ma is az) a 2004-ben elhunyt Stieg Larsson regénysorozata, „A tetovált lány”, és folytatásai. A könyvek már halála után jelentek meg, a végzetes szívroham előtt már majdnem kész volt a negyedik rész, míg a sorozatot összesen tíz részesre tervezte. Az első könyv alapján készült film egy többszörösen összetett, bonyolult, fantasztikusan megírt produkció, melynél nem lehet eléggé dicsérni a rendezőt, a dán Niels Arden Oplevet. A szereplők nagyszerűek, mindannyian, a legkevesebbet színen lévők is jól megrajzolt, érdekes figurák, és ez halmozottan érvényes a két főszereplőre, akik egymástól eltérőbb természetűek nem is lehetnének (már a röpke autórádiós jelenet jól ábrázolja ezt), mégis a sors egymás mellé sodorja őket, és ezért kénytelenek összedolgozni. Blomkvist, az újságíró egy türelmes, maximalista, racionális, erkölcs által vezérelt eszmékkel teli ember, aki egyszer hibázik, és drágán megfizet érte, hiszen nincs, aki cikksorozata állításait megerősítené. A több évtizedes Harriet-sztorit viszont nagy profizmussal kezdi kibogozni (zseniálisak a fényképsorozat felderítéséről szóló jelenetek, amikor az újságíró a szó szoros értelmében kockáról kockára rakja össze a messzi múltban, egy felvonuláson történteket), holott tudja, a végső sikerre alig van esélye.

Sorstársa és segítsége, Lisbeth Salander egy gyermekkora óta poklok poklán átment nő, aki technikai tudásával, bizalmatlanságával és lelki erejével építette újjá a romokban lévő életét, melynek jelentős részét intézetben töltötte. Történetünk kezdetén még nem sejti, hogy új nevelőtisztje (az előző kórházba került) miatt - aki szexuálisan kizsákmányolja - újra meg kell járnia a poklot.

„A tetovált lány” nagyszerűségét e két karakter, és a kettejük között lassan kialakuló kötelék adja, megspékelve az átláthatatlanul szerteágazónak tűnő, ám az idő múlásával egyre jobban kitisztuló, lebilincselő krimisztorival. A film eközben nem kicsit brutális is, az erőszak ráadásul gyakran nem csak pillanatokra villan fel, hanem hosszas, idegőrlő bevezetés után kerül bemutatásra (ennek elszenvedője jórészt a címszereplő, kinek életre keltője, Noomi Rapace a szerep kedvéért alaposan lefogyott, rendszeresen kickboxolt és „telepiercingelte” magát).

Végezetül még egyszer visszatérnék a rendezőre, aki, mint írtam, remek munkát végzett. Szinte nincs lepergett perc, melyben ne tudná fenntartani a feszültséget, és ez úgy még inkább csodálatra méltó, hogy egy két és fél órás, rendkívül komplex filmről van szó. Nagyon-nagyon sajnálhatjuk, hogy a két folytatásnál Oplev már nem állt rendelkezésre, hiányának látható az eredménye. „A tetovált lány” azonban minden pillanatában a keze nyomát viseli magán, és többek között ezért is az utóbbi évek legnagyobb skandináv filmsikere nyugodtan nevezhető mesterműnek.